A Jütland-félsziget keleti partvidéke Dánia egyik legelbűvölőbb része. Itt minden, a dán tájra jellemző természeti szépség egy helyen megtalálható, s a környék számos történelmi emlékkel és kulturális nevezetességgel büszkélkedik. A Dánia szívében lévő üdülőparadicsom hófehér, homokos tengerpartja újra és újra elcsábítja a tökéletes nyaralásra vágyókat.
A magyar közönség számára is jó hír, hogy a dániai Legolandhoz legközelebb lévő repülőtérre Budapestről két „fapados” járattal el lehet jutni, ami jelentősen csökkentheti az utazási költségeket.
Ha minőségi szállást szeretne, de a szállodák hangulatát túlságosan személytelennek ítéli meg, legjobb, ha nyaralót bérel.
Aki egyszer Odder környékén járt, újra és újra visszatér a Dánia központjában lévő üdülőparadicsomba. A hosszan elnyúló, hófehér homokos tengerpart mágnes-ként vonzza a turistákat.
Dánia egyik legnagyobb nevezetessége a Legoland, minden gyermek kedvence. A Billund város mellett található óriási vidámpark az egész családnak felejthetetlen élményt nyújt.
A nyugat-jütlandiak célul tűzték ki, hogy a térséget akadálymentesítik, így téve elérhetővé mindenki számára a félsziget ezen részének páratlan természeti kincseit és kulturális büszkeségeit.
A Jütland-félsziget egyik leglátogatottabb idegenfor-galmi látványossága a Kattegat Center és az Aqua. melyek a tengeri és tavi élővilágot mutatják be egyedülálló módon.
Közép-Jütlandot behálózzák a biztonságos kerékpárutak. A nagyobb településeken szinte kivétel nélkül bérelhető bicikli, és a nyaralók zömében is igénybe vehetők a kerékpárok.
A dán gyerkőcök ugyanúgy kezdenek, mint nálunk: óvoda, majd általános iskola. Ott azonban már kezdődnek a különbségek: a dán gyerekeket sokkal nagyobb önállóságra nevelik. Mivel általában nincs az intézményekben meleg konyha, este vacsorázik meleg ételt a család. A főzés be van osztva, egyik nap anyuka, másik nap apuka, és kb. 10 éves kortól a gyerekek is be vannak fogva. Legalább egy héten egyszer a gyereknek is kell vacsorát főzni. Képzeljék el: minden csütörtökön tejbegríz!
Ha az általános iskola utolsó évét bentlakásos iskolában járják, akkor kezdődik az elszakadás. 16 évesek, mikor az általánost befejezik, és utána sokan továbbtanulnak. 18 évesen már a legtöbb fiatal elköltözik otthonról, sokan a gimnáziumot már úgy fejezik be, hogy egyedül laknak, tartják el magukat. Azt hiszem, ez nagyon nagy önfegyelmet és önállóságot igényel. A dán rendszer lehetővé teszi, hogy 18 éves kor felett az ember már ne függjön anyagilag a szüleitől. Ha valaki dolgozik, akkor kap fizetést, ha tanul, akkor ösztöndíjat (nem sokat, de túlélésre elég), ha nincs munkája, akkor segélyt. Így szerencsére kényszerből senkinek nem kell a szüleivel maradnia. A középiskola után általában nem tanulnak tovább rögtön a fiatalok. Sokan elmennek dolgozni, és miután összegyűjtöttek egy kis pénzt, világ körüli útra indulnak hátizsákkal a vállukon. A dán felsőoktatási intézményekbe nincs felvételi, hozott pontok alapján ítélnek. Plusz pontnak számít, ha valaki a területen dolgozott, és egy ilyen hosszabb utazás is! Az egyetemi évek után néha nehéz az álláskeresés, de ha valaki talál, nagyon keményen kell dolgoznia. A dán emberek jól keresnek, ezért a dán munkaerő nagyon drága. Ez azt jelenti, hogy nagyon hatékonyan kell dolgozni mindenkinek, hogy megszolgálja a fizetését. Családot általában később alapítanak, és a szülők között munkamegosztás van.
Ha az általános iskola utolsó évét bentlakásos iskolában járják, akkor kezdődik az elszakadás. 16 évesek, mikor az általánost befejezik, és utána sokan továbbtanulnak. 18 évesen már a legtöbb fiatal elköltözik otthonról, sokan a gimnáziumot már úgy fejezik be, hogy egyedül laknak, tartják el magukat. Azt hiszem, ez nagyon nagy önfegyelmet és önállóságot igényel. A dán rendszer lehetővé teszi, hogy 18 éves kor felett az ember már ne függjön anyagilag a szüleitől. Ha valaki dolgozik, akkor kap fizetést, ha tanul, akkor ösztöndíjat (nem sokat, de túlélésre elég), ha nincs munkája, akkor segélyt. Így szerencsére kényszerből senkinek nem kell a szüleivel maradnia. A középiskola után általában nem tanulnak tovább rögtön a fiatalok. Sokan elmennek dolgozni, és miután összegyűjtöttek egy kis pénzt, világ körüli útra indulnak hátizsákkal a vállukon. A dán felsőoktatási intézményekbe nincs felvételi, hozott pontok alapján ítélnek. Plusz pontnak számít, ha valaki a területen dolgozott, és egy ilyen hosszabb utazás is! Az egyetemi évek után néha nehéz az álláskeresés, de ha valaki talál, nagyon keményen kell dolgoznia. A dán emberek jól keresnek, ezért a dán munkaerő nagyon drága. Ez azt jelenti, hogy nagyon hatékonyan kell dolgozni mindenkinek, hogy megszolgálja a fizetését. Családot általában később alapítanak, és a szülők között munkamegosztás van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése